Kurva Boldog Karácsonyt!
Így jellemezném a karácsonyunkat. Nem éhezünk, nem fázunk, de iszonyatosan szar volt. Szar. Többet nem is szeretnék róla írni.
Elég sok dolog történt 12.-e óta, ilyenkor van az, amikor egy szót sem írok. :D
Átviharzottak rajtam ötletek, változások, látásmódok.
Kezdetben úgyvolt, hogy úgy éreztem, nincs mit megmenteni az emberiségen. Ez egy veszett dolog, aztán visszajött a kedvem, újra láttam reményt, majd újra nem, most ismét. :D
Mint látszodhat, komoly dolgokat akarnék csinálni, de terveim között sosem szerepelt alapítvány. Annyi van, hogy aki újat csinál, azt képmutatásnak tartom. De ma megváltozott a véleményem. Illetve az iránylevek is módosultak kicsit. Lemondok arról, hogy feltétlenül nekem kelljen az Utopiát megvalósítani. Az alapítvány, amit létrehoznék, egy "árvaház" szerűség lenne. Nem árváknak, hanem szegények közül kiválasztott gyerekekkel foglalkozna. Szegények alatt nem a tipikus magyar szegényet értem, hanem a világban sokfelé élő, nomád-félnomád-minimálisan civilizált területeiről, de ebbe azért európai gyerekek is bekerülnének, mert a cél a minnél szélesebb körű egyedi (származási) változatosság. A gyerekek inteligenciaszint szerint lennének kiválasztva, természetesen az okosak csak, még ha ez durvának is hangzik, de az okosak tudnak építeni, "az erősek a gyengének". Egy bentlakásos iskola szerűség lenne. A szülők közelköltöztetése, meg hasonló dolgok nincsenek kidolgozva, ezt szakemberekre bízom majd. :D Na szóval ez egy speciális iskola lenne, a legjobb tanárokkal, az átlagostól teljesen elszakítható tanmenettel, másféle értékrendekkel, specifikus tanítással, akár gyerekenkénti tanárral, ha úgy lenne tökéletes a "folyamat". Minden bekerülő gyerek a "cégnél" kapna "munkát". A "cég" pedig nem máson munkálkodna, mint az Utópián. Ez azért működhetne, mert több okos, célirányosan tanított, nevelt zseni alkotná meg, így úgygondolom tökéletesebb tudna lenni. És mivel a társadalomból lényegében ki volnának ragadva, így megmenekülnének az emberiség betegségeitől, jobb emberek lehetnének, olyanok, akikre nézve az ember büszke lenne arra, hogy ő is ember, mert én sajnálkozóan gondolok jelenleg a faji besorolásomra. Embernek lenni nem éppen jó dolog. Egy erkölcsi csődtömeg az emberiség, hiába van meg benne a lehetőség.
Na jó mi? Tovább tart, de biztosabb, jobb. De így is rengeteg pénz kell hozzá, fuck. :D
Most így elolvasva mit írtam ( a hibák keresése miatt) észrevettem, hogy már megint asimov látásmódja áll a háttérben. :D Az Alapítványra gondolok. A könyvsorozatára. :D De ez csak most esett le. Lehet hogy hülye vagyok és nincs egy saját ötletem, csak így buggyannak fel a dolgok, vagy a könyv inspirál/magyarázza meg nekem, hogy mi a jó/teendő? Tudatalatt manipulálna? :D Nembánom. :D
