kockahasas csontvázszörny
nagyon értelmes a névválasztás vagy legalábbis az ahhoz való hozzáállásom, mert mindig másnapi dolgokat írok, legjobb esetben, meg amúgy sem történt semmi. :D most jó kedvem van és valamiért alapból is úgy gondoltam, hogy fényes nappal fogok most ide írni.
kezdem a hosszabb történettel. tegnap hívott valaki, meg egy "ismerős" öregasszony is, nem vettem fel, mert péntek van, meg fáradt is vagyok, majd hétvégén. éppen a wc-n ülök és kopognak, enyhén dörömbölnek az ajtón. gondoltam tesóm az, lassan kiértem, kinyitom és nem, mert az öregasszony az. oh boiii. elmondta mi van, de úgy, hogy most kellene elmennem ahhoz, aki telefonált volna, számítógépes ügyben. ó az ki van csukva, majd holnap, de akkor várjak már, felhívja azt a valakit. vele meg megbeszéltem, hogy jó lenne ma (tegnap) mert kellene a munkájához, oké, akkor elmegyek. ő egy különleges NPC (nagybetűvel írom, mert így érzékelhető, hogy nem elírás :D), már csak alapból is, mert olyan fura csávónak tűnt mindig is, apumtól idősebb pár évvel. műszaki dolgokkal foglalkozott mindig is, de ilyen fura módon, nem tudom mennyi meg milyen állásai lehettek, de van kocsija meg 3 felnőtt gyerek meg nem csöveznek, szóval a pénze megvan mindig. párszor már találkoztam vele érintőlegesen, olyan vicceskedő embernek tűnt mindig illetve valamiért az az érzésem volt, hogy olyan kontár valaki, aki ért valamennyire a műszaki dolgokhoz, de inkább csak barbárkodik. :D belépek az ajtón és... rumli. az egész házban. a számítógép oldala leszedve, alkatrészek itt-ott. oh boi, hova kerültem?! fal összefirkálva, a számítógépasztal kopottas... oh boi. kis butuska, lassú gyerek vagyok, még nem fogtam fel semmit. :D néztem, hogy mi van a géppel, közben beszéltünk, nagyon-nagyon-nagyon sokat tud beszélni, és és és omg! elhangzottak olyan kifejezések, hogy mp4, mkv, hopp, itt már bizsergett a farkincám (nem a péniszre gondolok), hogy lehet nem hülyével van dolgom. hazamentem telepítőért, mert úgy nézett ki, hogy majd az lesz, az első leírás alapján nem gondoltam volna, sima tönkrement vinyónak tűnt. visszamentem, és bővebben elkezdtünk beszélni kicsit a pcről de inkább az elektronikai dolgokról és elég értelmesnek tűnt, sőt, már kapizsgáltam a dolgot. :D nem sikerült a pendriveon művelet, szóval nézzük meg másik vinyóval, de nem volt rendes tároló a gépházban, a másikra kellett tenni, és szétnéztem, de nem találtam papírt, ó akkor mindegy, majd így. és mondja, hogy papírt esetleg tegyünk közé? mondtam, hogy igen én is azt kerestem az előbb és mondja, hogy már ő is csinálta így máskor és EBBEN A PILLANATBAN ESETT LE, HOGY EGY ZSENIVEL VAN DOLGOM. jajj te, nem azért mert én is így csináltam és magam tartom zseninek (de azért kicsit igen ? :O XD), hanem mert így minden értelmet nyert egyből. nem rumli volt, hanem káosz a szobákban. nem rendetlenség, hanem funkcionalitás alapú szemlélet és egy rendezetlen raktár. és ez még semmi. :D és nagyon értelmes a csávó, a műszaki részét nem írnám le, mert hosszú, meg nem is emlékszek mindenre, de csillió kütyüt mutatott, mert gondolom feltűnt neki, hogy én sem vagyok annyira hülye, meg érdekelt is a dolog. úgy tudnám leírni, hogy olyan volt, mint egy autista gyerek, aki meg akarja mutatni az összes játékát. :D csak kb. 60 éves. :D nagyon sokféle eszközt, műszert, alkatrészt mutatott. ja igen, miután végeztünk a géppel. kiderült, hogy a memóriával volt baj, kérdezte mennyit kérek, mondtam, hogy egy ezrest, hozott egy ötezrest de mondtam, hogy egy ezrest adjon, vagy nem találkozunk többet. :D közben segített egy bluetoothos hangfal "tervével" szóval "összehaverkodtunk". na és ezután mutatott meg mindent is. :D meg mutatott dolgot, "de odaadom, vigyed." XD mindenféle cuccot akart adni, de mondtam, hogy nem köszönöm. :D kondenzátorokról is beszéltünk. kurvára nem értek hozzá, csak minimálisan, de mert merjük kimondani pls, nem vagyok teljesen hülye... ezért megértem így is miről van szó. :P :D igen, természetesen mondtam, hogy nem vagyok benne a témában, csak tudok ezt-azt. azért 1-2 dolgot leírok, hogy miket mutatott. telefontöltő, de sima 5v-os tápból, amire rá volt rakva egy olyan áramkör, ami lekapcsol, ha feltöltött a teló, de semmi érintésvédelem vagy ilyesmi, a pcb csak úgy szabadon volt, mutatott ledtesztert "látod, 300v-ot tud, most annyit is mutat, de rádugom a ledre és hopp, máris csak 4.6v" "de vigyázni kell vele, mert ha csak így megfogod, akkor megéget, már égettem meg magam vele" XDDDDDDDDDD jézus isten. tipikus. :D a műhelyben mindenfelé kábelek, alkatrészek, műszerek és a totális káosz. de mindennek helye volt. imádtam. aztán még megmutatta a pincét, ami szintén mindennel is tele volt, úgy mutatta, mintha egy kincsesbarlang lenne és valószínűleg az is volt. régi tv-s cuccok, kenyérsütő, pár pc, tv, led reklámtábla... mindenféle cucc. :D és csak még királyabbá teszi, hogy a pince ajtaja kb. 70-80cm magas volt csak, ő bement én pedig kint guggoltam és mondta a dolgokat. szürreális, más számára talán gagyi, csicskaság, de oh boi, imádtam az egész szituációt. a tipikus zseni formát hozta. :D szórakozott, csetlik-botlik. :D de már fáradt voltam, mondtam, hogy akkor megyek, pedig még órákig maradtam volna. ez is jelzi, hogy mennyire élveztem, mert amúgy mindenhonnan szabadulnék mindig is. :D bicikliztem hazafelé és olyan kihalt volt az utca, tetszett is, aztán gondolkoztam, hogy hmmm, egy kocsi sincs... várjunk csak! kijárási tilalom van. XD 21:30 körül volt b+, teljesen eszemben sem volt ez a fontos intézkedés. szóval tekertem hazafelé rendesen. XD
munka közben gondolkoztam tegnap, a játékiparról szóló dokumentumsorozatot néztem netflixen :PPPPP szünetben és egy fura csaj mondta (ma már öregasszony), hogy milyen volt az első szerepjáték megalkotása (az első grafikus felületűhöz volt köze). fura csaj volt. ühüm. azaz. unikornis. egyből levágtam, mert az, abban a korban egy fura dolgo volt, amit akart és tipikusan úgy nézett ki, nem szép, de nem is csúnya, olyan fura. ÉS a férje egy programozó lett, akinek elég komoly cége lett-volt. és még középiskolában ismerkedtek meg. de nem ez a lényeg. hanem, hogy láttam, hogy az unikornis egy programozót választott és a programozó az unikornist. és megtörtént a felismerés. általános iskolás koromban voltunk "interjúvolni" egy helyi infós csávót, valamihez kellett és később neki egy színes hajó csaja volt. akkor még nem tetszett és fura is volt. elon musk felesége tudjuk ki, a dokumentumfilmsorozatban is ott volt a példa. az unikornisok tudnak bukni az olyan férfiakra, mint én. énénénén pedig azt hittem, hogy ehhez nekem is unikornissá kell változnom. de úgy néz ki, csak nagyobb kockává. és ez visszafelé is igaz, a programozók (itt ez egy kifejezés, mindenkit takar, aki műszaki/infós/tudományos területen munkálkodik) pedig az unikornisokra buknak. háh. tudom kevés példa alapján, de mivel rám is igaz... ÉS ide kapcsolódik az előző zseni csávó. mert ez is beleillett a képbe. és ez is közrejátszott a felismeréshez. a ő felesége is fura. ÚR-IS-TEN! eddig nem ért el a tudatomig, de mindig is furának tartottam a feleségét. nem szép. XD viszont a személyisége és a mimikája is tök ugyanolyan, mint a sorozatos nőnek. már ő is nagyon idős, és nem igen volt sosem színes haja, az maximum egy marker, de a beszéde, a viselkedése... ő is unikornis. csak tanyasi. :D és úgy néz ki, hogy kurvára jól kijönnek. kurvára írigylem őket. :D ja igen, a feleségét onnan ismerem ennyire, mert amikor közmunkás voltam, akkor ő is ott volt többször is.
szóval a tegnapi nap bár fos volt, ugyanúgy meghaltam munkahelyen, de ez, ami este történt, ez majdnem olyan volt, mint lottón nyerni. kurvára feldobott. ha több ilyen embert ismernék...
egyik este arra ébredtem, hogy tökön rúgnak, nem tiszta erőből, de azért megrúgtak. szétnéztem és senki nem volt a szobában. nem álmodtam, mármint nem ilyesmiről álmodtam, rendesen éreztem. XD érdekes élmény volt.
szép kék foltokat ütöttem a testemre, nagyon szomorú vagyok és ideges és segít. próbálom a fejem békén hagyni, de már idegesít, hogy nem hagy nyugton "ez a hang a fejemben". nem más, én. rengeteget gondolkozok a levelezősdin és egyre fárasztóbb, rosszabb, pedig csak ritkán jut eszembe, hogy mást szeret. :D ó köszönöm, hogy felhoztuk megint. nincs mit haver. kussolj már el. kuss, kuss, KUSS. és nem hallgat el és ilyenkor kopogok be kézzel vagy fallal. igen, már azthiszem elismerhetem, hogy ez beteges. XD vannak dolgok, amikre nagyon rá tudok függeni. ebből meg nincs nagyon szabadulásra lehetőségem, amíg egy minimális esélyt is látok. TEHÁT? tehát abba kell hagyni a levelezősdit. de nem akarom.
már észrevettem külsőleg, hogy fogytam, eddig még nem látszott igazán. de félek nagyon, hogy a következő héten esedékes mérekezésen nem lesz meg a 110 alatti súly és akkor a sok összevásárolt édességet nem ehetem meg decemberben. :D a kockahas még kurvára a jövő, de már érzek olyan csontokat, amiket eddig nem. kicsit kellemetlen is, mert eddig mindenhol puha voltam, most meg már van, ahogy kellemetlen nekidőlni valaminek. :D emellett míg régen csak edzés után, úgy most már nagyjából mindig nagynak érzem a karom. még mindig zsírban fekszik, de már fejlődött az izomzat. és! és a pöcörőm is nagyobbnak tűnik így. XDDDDDDD lehet a szemem romlik? XDDDDDDDDDDDDDDDD
köszönöm, hogy leírhattam, elmesélhettem valakinek, hogy mi van velem. szercsi blogcsi. <3
