mámor/hiány
pozsgásról lesz szó. :D ma keveset beszéltünk, szinte semmit. 2-3 órája írt, de nem vettem észre és törölte, lehet, hogy pont akkor ráért volna telefonálni, most ettől szarul érzem magam és már eléggé hiányzik is. mostantól ha nem beszélünk valami miatt is küldök majd ölelős szmájlit, hogy lássa gondolok rá, mert... gondolok rá. :D
na de, vidámabb téma. tegnap munka után beszéltünk egy fél órát. aztán kicsit később másfél órát. aztán nem sokkal utána megint kb. fél órát, de az már nem beszélgetés volt, megint hallottam, ahogy... nagyon szexi a hangja közben. :D közben szoktuk mondani egymásnak, hogy "szeretlek" és annyira jó érzés kimondani, hallani. :))))
asszem már kezdem egyre jobban megérteni, mi tetszik neki, mi hozza lázba. :D ellenben még mindig nehezen veszek észre jeleket. tegnapelőtt is írta, hogy beszélhetünk ha gondolom, de nem akartam zavarni, meg azt hittem csak engem akar jobb kedvre deríteni, mert írtam, hogy elfáradtam. de sikerült megértetni vele, hogy hülye vagyok és utána beszéltünk. :)
még mindig szakaszos a vele való beszélgetés, de mégis annyira élvezem. csak az zavar, hogy ő lehet nagyon unja, pedig nekem a tudat is sokat jelent, hogy ott van a vonal végén. :)
érdekes jelenségre lettem figyelmes, mostanában nem volt túl erős féltékenységem, mert nem "adott rá okot" és másfelől próbálkozik az agyam egy része ennek a tönkretételével. levelezősdivel próbál összehozni, hogy vele milyen lenne. XD mi a fasz? komolyan mondom, hogy nem érdekel, mégis jönnek ilyen gondolatok. de nem tart sokáig, aztán visszatérek pozsgásra és elolvad az agyam. engedi, hogy szeressem, és én nagyon szeretem. asszem nincs mit tiltakoznom, erőlködnöm, tagadnom, szerelmes vagyok. most is annyira hiányzik.
tegnap mondtam is neki, hogy jó volt a taktikája. először megtetszett a személyisége, aztán az arca, (majd a haja, :D) és ezután mutatta csak meg, hogy mekkora mellei vannak. :D a hangja is tetszik, furán ejt ki szavakat. akarom.
és őszintén mondom, a fia is tök aranyos. kedvelem, nem ismerem nagyon, de azért elég sokat mesél róla, vagy mutatja.
álmodozhatok? itt lehet. :D ha tehetném már ma összeköltöznék vele, velük. ha nem akarnék gyereket, annyival jobb lenne, bátrabban vágnék bele ebbe. kimondanám neki, hogy szerelmes vagyok belé. minden reggel mellette ébrednék, mosolyogva. :D és lenne egy "instant" gyerekem. :D minden kiskori nyűg megúszva. :D pont abban a korban van, amikortól már érdekesek, értelmesek. szoktam erről álmodozni, hogy összejön ez a dolog vele, és együtt élünk tovább. és még ilyen... fura érzéseim is vannak néha, mintha ilyesmit vágytam volna mindig is. nem is vágytam, hanem ilyesmit képzeltem el. még nagyon régen írhattam, hogy van egy olyan kép a fejemben, hogy a párom ősszel mellényben van mellettem, ez egy nagyon régi kép a fejemben, és rá annyira illene. valami hasonló képe van is, amiről ez fejemben levő kép jutott eszembe. meg ilyen... őszi kép is van bennem, hogy sétálok a feleséggel, meg a játszótéren vagyunk... tehát, hogy nem olyan dolgokat vizionáltam, hogy babát nevelek, hanem már gyereket. gondolkoztam babanevelésen, de ezek amikről most írok, azok konkrét képek a fejemben.
ha sikerülne valami irányt találni az életemnek, ami anyagi biztonságot hoz, már idén elkezdődhetne az örök boldogságom. beszéltünk az elmúlt két nap valamelyikén a gyerekvállalásról is, és elültette a bogarat a fülemben arról, hogy az nem annyira fontos. és remélem őszintén írom ezt, hogy valamennyire igaz is. tesóm hasonló géneket hordoz, az ő gyerekei is tovább viszik a vérvonalat. viszont ő nem olyan, mint én. :D de ez baj-e? magamat ismerve, ez baj-e? pozsgás gyereke még elég fiatal ahhoz, hogy én is hatással lehessek rá, szóval az én gyerekem is legyen. mivel nem úgy áll, hogy valaha is változtatni fogok a világon, vajon számít-e, hogy lesz-e gyerekem vagy nem. fura, ilyesmin még így nem gondolkoztam.
