Bú!
Éppen zenét hallgatok:
Pakolok, tervben van, hogy jövő héten átköltözök egy másik szobába, azért sürgettem meg a dolgot, mert ha minden jól megy, következő héten teljesül az egyik álmom, lesz xbox 360-am, és akkor nem várhatom a jelenlegiben azt a tüneményt. Megasztán már kurvára idegel, az átjáróházbanvaló lakás. Nem az, csak a szobámon keresztül visz az út a konyhába a többiből, és idegel, hogy járkálnak, reggel is. Mind1, hamarosan megszünik, vagy nem. :D
Öreg vagyok már, a héten valamelyik nap megint elkapott az öregség érzete, az elmúlásé. Másegyébb ingerekkel együtt lehet az ősz hozta ki belőlem, de úristen, már nemsokára vén szar leszek és még seholsem tartok. Még semmit nem csináltam, millió tervem van és lehet nem tudom majd megvalósítani mindet. Ez aztán nagyon letört, de majdszinte depressziós szintig. Aztán valamin csak változott a kedvem, de akkoris ott motoszkál bennem. :S Halál, halál, halál, halál, halál, halál, halál, halál, halál, halál, halál, halál, halá, halál, halál.
(Nem, nem akarok öngyilkos lenni. XD )
Valami izét akarok majd keresni és lehetőleg találni, amivel ilyen vázlatvalamit lehet csinálni, vagy nem is tudom, valami kapcsolatokat, a lényeg, hogy olyat akarok vele csinálni, hogy van valami, az ágazik levelé, az megint és megint és ezeket egyben megjelenítse, lehessen átszinezni, vagy nemtudommicsinálni a már meglévőkkel ésígytovább. :D
Na go vissza, ha el akarsz érni valamit, tenni kell érte. :D
Ha majd leszek valaki izé, az Androméda c. sorozatban volt egy szörnyizé, nemjuteszembe.. de, magóg izé, és út hitű volt. Én nem abban az értelemben, hanem, nemtudom XD, út hitű (?) vagyok. Bármi elérhető, csak a hozzá vezető utat kell megtalálni és járni.
Ment & bezár
