A szerencse forgandó, de nem nállam! ;-)
Az utóbbi időben néha előfordul, hogy valamit időben megcsinálok. Kezdődött ez az adóbevallással (mert ugye az államcsináljamegesről lecsúsztam, megint XD). Tegnap elmentem fogorvoshoz, előző héten azthiszem jött ki valamennyi a tömésből, még a régi fajta, ami dicsekszik azzal, hogy ő tömött fog, nem a fehér változat. De még nem fájt nagyon, csak néha volt rossz, de úgy döntöttem, miért halogassam. Közben rájöttem, hogy gyáva kis fosi alak is vagyok, mert előtte való nap, sőt még aznap is, "á, nem megyek el, majd legközelebb, most meg örülök a szabadnapnak", de valahogy mégis elmentem, de úgy, hogy "ha sokan lesznek, akkor haza jövök, nem várok ott".
Hát lófaszt, senki nem volt, első voltam, pedig fél órával a rendelési idő kezdete után érkeztem, sehol senki, ilyenkor fosok, hogy mit kellene csinálni, most várjak ott fél órát, vagy mivan? De 3-4 perc után úgy gondoltam bekopogok, az aszisztens mondta, hogy a doki ebédszüneten van, közgyógyos vagy milyen rendelésről van szó. Tehát 13:00-tól rendel, de 13:30-kor nincs már ott. :D Várok, 14:15 körül beesik a doki. 10 percet dumcsiznak, majd mehetek be, elmondom mivan, szuri, kimegyek várni, hat a cucc, visszahívnak, megcsinálja, irány haza. 4-5 perc cangával, 15:25 körül értem haza. A dokinak 16:00-ig van rendelés. Tehát egy azaz 1 beteget el tudott látni 4 munkaóra alatt. Ez fantasztikus. És van aszisztense is. :D De annyi pozitívum volt, hogy még a szuri sem fájt, jól csinálta nagyon. 2 óra 2-3 óra múlva el is mult a zsibbadás, próbáljuk ki az "új fogat", áú, ÁÚ b+. XD Nem elég mély a középső része, ezért a szám sem tudom összecsukni rendesen, rágni sem tudok rendesen, meg ott harapni sem, ugyanis geciérzékeny. :D Kafaság. Holnap megyek vissza. A fájdalomra való tekintettel a kiskatonának szabit adtam, tehát ma, meg holnap is itthon leszek. \o/ 6 napos exxxxxxtra hosszú hétvége, ha lenne pofán, még péntekre is szabit kérek. :D És ez a 3. befejező nemhalogatásom, 7 körül telefonáltam, hogy nemmegyek be, meg hogy miért is, amúgy fosogatni, meg halasztani szoktam a dolgot (általában 9 körül telefonálok), de mostmár keményen kijelenthetem, hogy azt csinálok amit akarok, nehogy már ezen idegeskedjek. És így kafaság, minden letudva, 2 napig nem kell izgulnom. Talán holnap egy kicsit, majd a fogászaton. :D
Kövi hónapban meg tanu leszek. Esküvői fajta. Shit happens.
(ez a 3, mert számolom, jelentéktelen időbenmegcsinálom dolog nagyon büszkévé tesz, végre valamit időben, jeee. XD)
