apa meg fog halni v2
elég jó napom volt, rendes is voltam, készültem a délutánra.
évek óta a levegőben lóg, most, hogy már kiderült, hogy lehet baj van is lehetett tudni igazából, de most délután beszéltünk nagybátyámmal telefonon, és NYILVÁN rosszindulatú daganata van apának. még "csak" a papíron, mert ahol voltak, onnan tovább küldték őket máshova, ahol pontosan megmondják mi a baj és mi a kezelés menete. NYILVÁN egy már évek óta gyengélkedő, az alkoholizmustól szétbaszott embernek sok esélye lesz a rák legyőzésére. holnap meg ha lehet még kellemetlenebb lesz, mert holnap már lesz pontosabb diagnózis meg már lehet kórházban is marad. szóval a legrosszabb esetben az is lehet, hogy hetekről van szó. fantasztikus. pedig az előző apás bejegyzés óta úgy gondoltam, csak eltúlzom a dolgot, voltunk párszor nála, úgy kb. jól volt, van tesóméknak egy ismerőse, akinek hasonló bajjal kezelték a rokonát, aki 2 évnyi fogfájás után ment dokihoz és aztán él még valamennyit. nem tudom, hogy 1-2 évet vagy csak hónapokat-e. szóval úgy voltam vele, hogy még lehet megvalósul az, hogy apát viszem kocsival kirándulni. :D hahaha, mondta az élet. :D mint mindig. nonono, persze csak butáskodok, nem így gondolom, csak így szokták mondani. most meg a következő költségek miatt a jogsis-autós dolgok is csúsznak ki tudja mennyit. csak panaszkodok, mint egy retardált, pedig mindenre lenne megoldás. de gyenge vagyok. egyenlőre még mindig hideg fejjel állok hozzá, próbálom levezetni, hogyan megy majd az egész temetésesdi, meg ami vele jár. szomorú vagyok miatta, de nem úgy mint pl. tesóm. nem tudom miért. lehet majd közben, vagy utána jön ki rajtam?
pedig ma is hallgattam jazz-t és egy és ennek a számnak a végén majdnem sírtam, csak úgy, mert miért ne. :D persze nem, mert dolgoztam közben.
ezen a listán volt:
https://open.spotify.com/playlist/4FQWJo8HIwR2WAOZitADXX
szóval úgy gondolnám, nem halt ki belőlem az érzékenység.
ha meghalnék, nem kellene ezen az egészen problémázni. :D utóbbi idők leglogikusabb ötlete még mindig. :D
teljesen semmihez nincs így kedvem, pedig ráérnék. az egy dolog, hogy hétvégén már kell mennem a fórumra és beszakodni, ami már kurva szar lesz, de még másik 3 helyen is "jelenésem" lenne. van, ami már legalább 2 hónapos elmaradás. nem tudok, nem akarok, nem bírok koncentrálni, ezekkel foglalkozni. kérem vissza a sötét vermem, amiben egyedül lehetek. filmezgetek, sorozatozgatok, megnézem az összes animét, kitolom a játékokat, amik érdekelnek és szépen megöregedek és úgy éltem, hogy közben nem éltem, csak léteztem, de ha mindentől távol lehetnék, akkor semmi nem fájna. kivéve, ha romantikus animét néznék és szinte mindig azt nézek, mert azokba belehalnék egy kicsit mindig. :D
köcsög fasszopó életbe.
