2020. július 06.

bazsajgás 3/3 avagy szar minden 3/3 avagy a kurva anyád 3 per 3

nem tudom hogyan, de a minap jött velem szembe (talán már nem először, majd rá is keresek itt):

A major depresszió tünettana

 Ahhoz, hogy a major depresszió diagnózisát felállíthassuk, az alábbi 9 tünet közül legalább ötnek (ezen belül az első kettőből pedig legalább egynek) kell minimálisan két hétig fennállni:

1, Depressziós, szomorú hangulat
2, Az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedonia)
3, Jelentős testsúlycsökkenés vagy gyarapodás
4, Inszomnia vagy hiperszomnia (csökkent vagy fokozott alvás)
5, Nyugtalanság vagy gátoltság
6, Fáradtság, erőtlenség
7, Értéktelenség érzése, önvádlások, bűntudat, esetleg depressziós téveszmék
8, Csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képességek
9, Életuntság, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet

nézzük, hogyan állunk mi ezzel:

1. stimmel
2. stimmel
3. stimmel
4. stimmel
5. stimmel
6. szó-szó, mikor hogy
7. lol, everyday bro
8. stimmel
9. stimmel

egy valami van, ami miatt kételkedek, azt írja, hogy minimálisan két hétig kell ennek fennállnia. de mondjuk ha 8-10 évről van szó? akkor ez nem nevezhető inkább életvitelnek? XD úgy értem, már annyira beleszoktam, hogy ez az alapállapot. ¯\_(ツ)_/¯ 

hétvégén voltunk városban, vásárolni. odafelé látszott, hogy kicsit ideges vagyok, tesóm megkérdezte, hogy miért. mondtam, hogy mert sok ember közé kell menni. én meg köv... dagadt vagyok és szarok a ruháim. megpróbált ő is meg anyum is úgy reagálni erre, hogy nem, ez nem igaz. de mi a fasz. először is miért kellett ezt elmondanom? mert kérdezték, vagy annyira szánalmas szar vagyok, hogy azt akartam hallani, hogy ez nem igaz? de tudom, hogy így van. :D mondtam is, hogy hagyjuk, nem tudnak meggyőzni. nemrég néztem, egy hónap alatt egy kilót fogytam. de még így is 118.8kg. hogy a faszomba ne lenne ez sok? "nem vagy már kövér." "de fogytál." " de x y nagyobb darab." ezek hol érvek? értékelem, hogy próbálkoznak, de csak még szánalmasabbnak érzem magam tőle. hazafelé szintén ideges voltam. de akkor csak annyit válaszoltam, hogy gondolkozok, amiatt. :D mert már megint mi van? elmegyünk egy városba, mivel van tele? jó csajokkal. és hazafelé meg az idegesít, hogy mekkora szar vagyok, sosem lesz olyan vagy akármilyen csajom.

félek a lefogyástól is, mert addig kell valamit magammal is kezdeni. mert szarra sem megyek azzal, hogy normál testalkatom van, ha depressziós vagyok, meg egy fosszar, meg hülye, unalmas, élettelen, érdektelen.

ma is mi a faszért nyitottam ki a szám. anya mondja: még nekem sem köszönsz néha, pedig tudod hol ülök a buszon. aztán elmagyaráztam neki, hogy a földön nézem a szürke sávot és megyek előre. erre ő: de nézzél az emberekre. én pedig valami olyasmit, hogy de dagadt vagyok és nem akarok. mi a faszért kellett ezt elmondanom? lehet tudat alatt szabotálni próbálom magam és jelezni, hogy szarul vagyok. ez megalázó, tessék abbahagyni kedves tudatalatti. :D kurva anyádat!

középiskolás koromban mondta az egyik osztálytársam amikor bemutattam neki, hogy még az ujjad is görbe. ennek majd 20 éve, mégis bemutatáskor egyből előjön. :D és ilyenből van ezer dolog. egész nap azt hallgatom, hogy minden szar amit csinálok, ami vagyok. magamtól. ¯\_(ツ)_/¯  tehát nyugaton a helyzet változatlan. 

én küldöm nekem: 

:D

a következő tervem, hogy ide válaszolok először a kapott levélre. szóval még találkozunk kedves blog. im sorry.