*** PEZSI ***

itthon vagyok talán már 2. hete, fájt a derekam, először csak kicsit, aztán egyszer annyira, hogy azt hittem kórház lesz belőle, másnapra pedig a lábam fájdult meg annyira, hogy elmentünk az ügyeletre, mert akkor már 4 órája szenvedtem, meg akartam halni. :D kaptam szurit, és jobb lett, aztán másik gyógyszert és elmúlt. már pár napja nem szedek fájdalomcsillapítót de még kicsit zsibbadt a lábam egy részen. 2 beutalót kaptam, egyikre májusban kaptam időpontot a másikra mire el bírtam menni, bedöglött a gép, majd holnap megyek megint. :D

a macskám múlt héten vasárnap késődélután láttam az ajtóban, véres volt a szája. nehezen vett levegőt, szomorú arca volt. nem igaz, nem akarom megint ezt átélni. lefeküdni sem bírt, ült és az első két lába nyújtva volt. bevittük a fürdőbe. estefelé mentem wc-re és akkor láttam, hogy még mindig ül, de a szekrényajtónak dőlve. megcsináltam neki úgy a fekhelyét, hogy rádőlve tudjon feküdni. az ágyba visszaérve azon gondolkozta, hogy... agyon kellene ütni, csak szenved, ki tudja milyen fájdalma van. nem bírtam magam meggyőzni, de felkeltem és a gyógyszeremből kevertem tejhez és adtam neki, keveset nyelhetett le, kicsit visszabugyborékozott.  nagyon szar volt. másnap délután elvittük állatorvoshoz. nem sok esélyt adott neki, kapott 3 szurit meg aztán egy csomószor beleszúrt valamilyen melegítő hatású oldatot, szegény tűrte. :( azt mondta a doki, hogy nem igen vannak fájdalmai, de kapott fájdalomcsillapítót is. ettől megnyugodtam. bővebben nem tudta megvizsgálni, mert nagyon le volt gyengülve. másnap már jobban volt kicsit, de még mindig nem tudott lefeküdni rendesen, meg nem is nagyon evett és nehéz volt a légzése ugyanúgy. utána mondta a doki, hogy csak pénteken vigyük vissza, ha addig nem romlik, mert mást nem tud vele kezdeni. de már péntekre elég jó bőrben volt, és mentünk vásárolni, ezért nem vittük vissza. igen, nagyon nagy fasz vagyok. ma, egy héttel a betegsége kezdetétől, már elég jól van. szaladni is láttam, de még lassan jár többnyire és kicsit esetlen, de már napok óta tud rendesen feküdni és a légzése is egyre jobb. még nem biztos, de úgy gondolom már rendbejön. a dokitól hazafelé a kosárból kilesegetett, és eldöntöttem, hogy ha túléli akkor majd viszem magammal utazni néha. :D

most ennyit írnék, kicsit volt már ehhez is kedvem, pedig még lenne mit. a pezsi cím is azért lett volna, de már elfáradtam. :D kocsi, jogsi, a koncert, levelezősdi, pozsgás... apa.

fallout

március 12.-én nem voltam pesten, mert beteg lettem. :D csak megfázás. március 17-18.-án akartam ide írni, hogy lehet utolsó bejegyzésem, mert meghalok, mert találkozok a levelezősdivel, de mivel ide írok, ez egy elég nagy spoiler a továbbiakra. :D

fallout, mert az atombomba már régen felrobbant. szeretném leírni az elmúlt 3 napot, de lehet sok idő lenne, és még mindig elég fáradt a fejem. szóval majd később, most csak annyit, hogy fostam, találkoztunk, normálisan ment minden, sőt én eléggé élveztem, nem sírtam, gecire kurvára nagyon jó volt az egész, és annyira megtetszett ez, hogy csinálok valamit, hogy feltűnt, nagyon fosunalmas az életem. :D no way! XD

MEGÖLELTEM LEVELEZŐSDI BAZDMEG! VOLTAM KONCERTEN! MI A FASZ! ÉS ÉS... ÉS  MEGÖLELTEM LEVELEZŐSDIT BAZDMEG! 

csak barátilag, köszönetképpen, nem vagyok szerelmes.

 üres konténer 

tegnap mondta levelezősdi, hogy volt valahol, egy ismerőse valamijén és szeret oda elmenni, mert sok érdekes ember van ott. mit jelent ez számomra? érdekes emberek. én nem vagyok érdekes. ha valaki kérdezne rólam valamit, semmi érdekeset nem tudnék mondani. kb. csak ezt: gyárban dolgozok, 15 éve nincs életem, nincsenek emlékeim. érdekes emberek. ez azt jelenti, hogy többel is beszélt. az ottani emberek beszélgetősek, érdeklődőek.

ez mind-mind hatalmas félelemmel tölt el. nem azért, mert én most oda fogok menni, csak maga a szituáció. ő annyira érdekes, egyedi, annyira gazdag a belsője, persze, hogy szívesen ismerkedik. ezen a ponton gondoltam azt, hogy az őrültségen túl a normalitásban is talán túl sokat képzelek bele a dologba. csak egy darab ismerős vagyok én is. semmi... különleges. logikusan azt mondanám, hogy ez nem igaz, az írásait figyelembe véve, de ha gondolkozok rajta, akkor ez az igazság. ma is küldött pár képet, egyet a szoba falán levő valamiről, meg egyet egy füzetéből és bazdmeg.... :D nem értem az okát, hogy miért, de annyira kibaszottul imádom az ilyen furaságait. tudom, hogy beteges ilyet mondani, de ha tehetném egész nap bámulnám, hogy miket csinál. nem perverz módon, csak nézni szeretném. hú bazdmeg, veszélyes gondolatsor eleje ez az ábrándozás. :D
remélem úgy megy majd ez, hogy ha találok barátnőt, akkor minden ilyen faszság törlődik és/vagy átszáll rá.

március 12.-én megyek pestre. eldöntöttem. remélem sikerül megvalósítani is. :D az lenne az ideális, ha ekkor találkoznék vele is, nem majd a koncertkor, de nem merem felhozni. :D az lenne a terv erre az útra, hogy megtapasztalom újra a tömegközlekedést, megnézem hol lesz a koncert, megnézem hol lakok, a kettő közti útvonalat, járkálok emberek között és jó lenn legalább egy vendéglátó helységbe bemenni, hogy kipróbáljam milyen is az. XD fogalmam sincs, hogyan kell rendelni, vagy viselkedni, nemrég írtam, asszem, hogy még a pénzfelvétel az automatából is nagy kihívást jelentett. nem tudom, hogy retardált lettem-e vagy csak a szorongástól van ez. kínzó dolog.

már nézegetek videókat megint arról, hogy hogyan kell az emberekkel kommunikálni. vannak benne jó dolgok, de egy nagy baj van velük, hogy ezek technikák, konkrétan nincs benne arról szó, hogy miről kellene beszélni. oké, ez lehetetlenség, de nekem ez kellene. :D

pozsgással úgy nyugis a helyzet, mióta van a háború keveset beszéltünk, nagyon ráfeküdtem a témára. ja, most csak ennyit írok róla. hülyefaszom levelezősdi körül forognak a gondolataim. XD

apáról még nem akarok írni. lehet sosem fogok?! ma egy hónapja történt. szombaton telón nézegettem az ukrán dolgokat, csak sima nézelődés volt, semmi durvát nem láttam és csak úgy elkezdtem sírni. XD 19:30 körül volt. és akkor úgy döntöttem, hogy oké, úgyis volna minek kiadódnia, lefeküdtem és zenét hallgattam a sötétben. néha sírtam, volt amikor csak úgy, volt amikor a levelezősdi miatt volt amikor apa miatt. eltelt így pár óra aztán elaludtam. jó, hogy ez ki tud jönni, de a módja, hogy csak úgy jött a semmiből, az gáz. ha komolyabban apára gondolok érzem, hogy kezdek sírni, próbálom mindig elterelni a gondolataimat.

elméletileg fogyok, gyakorlatilag még mindig hatalmas a hasam.

egy üres konténer vagyok. ha pozitívan állok hozzá, ez azt jelenti, hogy egy csomó dolgot pakolhatok magamba és kiválaszthatom, hogy mivé akarok válni. de a depresszív gondolkodás azt mondatja velem, hogy üres marad ez örökre. a koncertre sem megyek el úgysem. utána beszélgetni kellene, az pedig megrémiszt.

 híjj bazdmeg 

apás témához még mindig nincs kedvem. már jól vagyok azóta. január 17.-én töltötte be a 60. életévét.

gecire nagy furaság van. gecire nagy. tegnap festésről volt szó pozsgással. ő tud elméletileg festeni. :D és azt kérdeztem, hogy vagy nem szeretsz? és akkor azt írja rá, hogy "de szeretlek. hogy jön ez ide?" :DDDDD tudtam, hogy vicceskedik csak, de úgy voltam vele, hogy igen? bazd meg akkor! XD és azt írtam neki erre, hogy "de jó, én is szeretlek. ^^" :DDD de tényleg, már így érzem egy ideje. nem romantikusan, de nagyon szeretem. jó volt végre leírni. és akkor azt írta vissza, hogy "no way!" bepötyögtem amit akartam, de nem küldtem el. mert csinált egy olyat, hogy törölt egy üzenetét, amit nem láttam, mert éppen vakoltam. van rá esély, hogy pikáns volt. de ha nem is, ezt az érzetet keltette. :D és mondtam neki, amikor rákérdezett, hogy meddig írom még, hogy leírtam, de nem küldöm el, majd később, hogy érezze milyen szar is ez. :DDDDDD beszéltünk közben más dolgokról, aztán fürcsiztem, ő lelépett és akkor küldtem el a szöveget, hogy miért érzem úgy, hogy szeretem. aztán visszajött és kétségbeestem, bepánikoltam, mert a válaszából megint úgy éreztem, hogy az jön le, hogy akkor párkapcsolat. XDDDD ezért nem ráutaló magatartással, szöveggel, de beleírtam, hogy nem szerelmes. nagyon-nagyon-nagyon ügyesen és szépen fogalmazva. és ezt így letudtuk. nagyon befostam, hogy túllőttem a célon. :D ja! 1-2 hete vettem neki egy könyvet.  nem tudok tanácsot adni, sem semmilyen értelmes dolgot mondani arra, hogy hogyan javítson az életén, hogy ne egy fos kapcsolatba vagy a férjéhez menjen vissza. az jutott eszembe, hogy tesómnak megvan csernus főnixes könyve. 3 nap alatt elolvastam és ahogy sejtettem, ez arról szól, amire neki szüksége lehet. :D román oldalon találtam, megrendeltem neki. azt mondta ne csináljak ilyet többet, mert így az adósomnak érzi magát. :DDD remélem elolvassa, még nekem is jó, hogy elolvastam. :D de ha nem, az sem baj, a lényeg, hogy láthatta ebből, hogy tényleg kedvelem. továbbra is az a tervem, hogy idén találkozok vele. úgy megölelném...

úgy volt, hogy következő héten beiratkozok jogsicsinálásra, de kicsit kiköltekeztem. de majd lehet meg lesz ez oldva. szóval elméletileg idén lesz kocsim és utazhatok. nagyon jó lenne. :))) na de, mire ment el a pénz?

levelezősdivel egész jól alakul a dumcsizás. szuperül. túl jól. XD mondanám, hogy nincs probléma, de a héten csak egy nap edzettem, mert szerintem megrepedt az egyik bordám a mellemnél. remélem bordának hívják azt is. :D talán véletlenül nekiütöttem a súlyzót. XD hapcizástól majd összecsuklok, nevetni is nehéz. XD de ez hirtelen felindulásból volt, olyan probléma mint régen, olyan nincs. asszem. néha úgy érzem, hogy hazudok magamnak ezzel kapcsolatban. továbbra is örülnék neki, ha lehetne ebből valami, de kizártnak tartom. talán 2 hete hétvégén eszembe jutott, hogy mondta már, hogy pesten hol (kerület) lakik. aztán eszembe jutott, hogy küldött egy képet, ami alapján lehet be tudnám határolni. és sikerült. XD ha volna kedvem számolni, még az emelet/ajtó is meglenne. :D de ennyire nem érdekelt, csak rám jött a kíváncsiságroham. :D elmondtam neki és szerencsére nem volt gáz. azt mondjuk nem említettem, hogy instagramon is próbáltam rákeresni, de az szerencsére nem sikerült. :D nem is tudom mit képzeltem. aztán múlt héten csütörtökön láttam facebookon, hogy a kedvenc közös együttesünk jön magyarországra. teljesen véletlenül láttam meg. egyszer azt mondta, szerintem írtam itt is, hogy oda szívesen elmenne velem, csak elmaradt. szóval másnapig gyomoridegem volt, hogy nehogy szóljon. :D de másnap megbeszéltem magammal, hogy ez mehet. csomó dolgon gondolkodtam, hogyan tudnám megoldani, hogy én, aki a közeli boltba is nehezen megyek el a szorongás miatt, elmenjek pestre egy koncertre. ráadásul vele. :D közel egy hét alatt sikerült mindent kigondolni. és ezután szóltam neki, hogy van ilyen. mondta, hogy látta, de nem akarta előhozni, mert ezelőtt azt mondtam, hogy úgysem mentem volna. de örül neki, hogy akkor mégiscsak. beszéltünk erről, meg a helyzetről egy csomót, annyira jó volt, olyan elképzelhetetlenül őszinte ez a barátság-kapcsolat közöttünk. neki még nem mertem leírni, hogy szeretem. XD egy nagyon kedvellek-ig merészkedtem. XD arra jutottam, hogy ne legyen probléma az utazás, ott is aludnék, airbnb-t használva. még sosem próbáltam. és mivel tudom hol lakik, kinéztem arrafelé egyet, olcsó is, megfelelő is, és akkor tudunk együtt menni, nem kell bénáznom a közlekedéssel. oké, lett volna a helyszínhez olyan közel, hogy ne legyen ez baj, de így jobb, mert így akartam, annyira szuper. :D megkérdeztem, hogy neki ez baj-e, azt mondta nem, sőt még jó is a közlekedés miatt. :))) szóval ha két napra is, de a szomszédja leszek. meg úristen bazdmeg, találkozni fogok vele. :DDDDD még messze van, májusban, addigra agyban is rendbe teszem magam, meg ezt a dolgot. mindenre gondoltam, minden fasza. aztán talán másnap írt, hogy na kinek lesz következő hónapban koncertje?! nekem egyik kedvencem, de ő is kedveli őket. ú bazdmeg. XD kb. egy hónap van addig. nagyon rövid idő. hogy fogok felkészülni erre? :D kurvára félek, hogy milyen reakciót vált ki belőlem a külseje. úgy képzelem az emlékemben élő kép alapján, hogy nem szupermodell, de ha aranyosan fog kinézni és még a hangja is tetszeni fog, akkor kurvára nagy bajban leszek. XD szóval a két jegyre és a szállásfoglalásokra elment a pénzem. azért cselekedtem, pedig még soká lesznek, mert mindig mindenről lemaradok az időhúzás miatt. legutóbb egy filmről és bár az nem volt fontos, meguntam ezt az állapotot. kíváncsi volnék, hogy a főnixes könyvnek mennyire van ehhez köze. :D 

azért veszélyes, mert régen úgy gondoltam, amikor még szerelmes voltam, hogy ha találkoznánk és jól sikerülne az egész, de ugye ez csak ennyi, mert van szerelme, akkor szerintem hazafelé öngyilkos lennék.  most nem gondoltam ilyenre, csak a sírás merült fel. XD de azért tök "menő" lenne, ha ez lenne a vége. :D úgy értem, hogy végre megkapnám a végső lökést, amit az adna, hogy mennyire jól éreztem magam vele.  igen, ez is elég optimista hozzáállás, mert fosok attól is, hogy kuka leszek és csak hebegek, meg csöndben leszek. XD

szóval március végefeléig indul a visszaszámlálás. -.-"""""""""""""

nagyon szeretlek titeket basszátok meg. miért nem vagyok meleg vagy nő. :D

ez meg mi bazdmeg? imádom:

 szia apa 

akartam hosszabban írni, de nincs erőm hozzá most. kedden apa összeesett otthon, több probléma is volt, de bíztam benne, hogy felépül, kórházba viszik elvégre. teljesen biztos voltam benne. dél előtt valamivel anya telefonált, hogy hívták a kórházból, apa meghalt.

im back 256

he... heló! :D eltelt a szünet, érdemi előrehaladás nem történt. semmi olyan, amit szerettem volna, valahogy elment mindig az idő. nem csak játszottam! :P de most már eldöntöttem, hogy többet nem szánok ennyi időt a játékra, inkább megveszem ami kell.

ma van apa születésnapja, valószínűleg az utolsó. és csak egy kicsivel volt jobb, mint bármelyik másik nap. szégyellem magam. 

úgy volt, hogy lesz majd jogsim, de aztán jött ez az apás dolog, nem lesz rá pénzem. de most kaptunk fizetésemelést. pont annyit, amennyi a jogsihoz kellene. havi + 20000ft-ról van szó. gáz. :D így szinte biztos, hogy lesz idén jogsim, autóm, elkezdek utazni. január elején könnyű ezt leírni. :D

levelezősdivel folyamatosan beszélünk, bár újévkor volt egy hét kimaradás, de bepótoltuk. :P továbbra is nagyon kedvel... továbbra is szeretem. nemrég kiderült, hogy kedveli a dinókat. nyilván én is nagyon. és... és akkor küldött 4 képet, 4 féle dinófiguráról, ami a szobájában van... hát bazdmeg.... imádom. :D miért ilyen tökéletes?

most azt a zenét hallgatom, amit beraktam az előző írás végére, teljesen elfelejtettem. :D és de király. belehalós. nagyon kiakadtam a legutóbbi írásnál, vagyis ami akkor történt. de este véletlenül megnyitottam egy facebookos hivatkozást és ha már megtörtént, akkor nincs mit tenni alapon megnéztem mit írt azután pozsgás. aztán megbeszéltük, hogy ő nem úgy értette, stb. stb.

levelezősdi az anyjával töltötte a szilvesztert, társasoztak is. miért ilyen tökéletes? :D nem tudom írtam-e, de ugye nem mondja, hogy miért nem lehet együtt azzal akivel, MÉG, és arra gondoltam, hogy lehet zenész a csávó. :D 1-2 dolog mintha arra utalna a titkolózásban. :D

vannak nehezebb napjaim és vannak könnyebbek, amikor el tudom fogadni, és nem is zavar, hogy ebből nem lehet semmi. és a legnagyobb segítségem pozsgás. most lerövidítem a történteket: írtam neki, hogy nagyon kedvelem, de a gyerekcsinálás miatt idős hozzám, ő erre azt írta nem is volt párkapcsolatos szándéka. :D vagy félreértettem, vagy kurvára megbántottam. mindenesetre  akkor csináltunk egy chat törlést és azóta nem is küld ölelős giffeket, meg nincs szexizés. :P hiányoznak ezek a dolgok. viszont, így minden rendben és azóta is folyamatosan beszélünk. nem igazán tudom, hogy mit érzek iránta. egyrészt elképzelhetetlennek tartom, hogy ebből kapcsolat legyen, és a kora miatt nem is szeretném, okésan néz ki, de szebb feleségnek jobban örülnék, másrészt pedig ott van az az érzés, hogy legszívesebben egész nap vele lennék, élvezem ezt a bizalmat, hogy mindent elmondhatunk a másiknak, és a személyiségét vonzónak találom. úgy érzem szeretem. de mégsem olyan, mint a levelezősdivel. ő még mindig.............. álomnő. mégis, ha valamilyen másik férfival való beszélgetésből tesz be képet, akkor az olyan rosszul esik. egyből taccsra tesz, ha azt mutatja, hogy valaki már megint milyen videót küldött neki. péniszes. nem értem miért nem törli az ilyen embereket, mert azt mondja nem érdekli, de mégis megtartja és látja, esetleg meg is nézi. és ez kurvára zavar. miért? 
nem szexuális célú találkozást nagyon szeretnék vele. :P :D egyszer már beszéltünk telefonon és tetszik a hangja is. majd meglátjuk sikerül-e.

ugye most már dolgozok. másabb a légkör. :D lehet, hogy mert még év eleje van, vagy én értem félre, de az egyik köcsög mintha úgy nézne rám, hogy na most nem tudja, hogy "merjen-e" szólni vagy ne. a nárcisztikus faszból bezzeg dől az önfényezés, meg a semmi.

a buszos haverom szilveszter előtt felhívott, hogy mennék-e hozzájuk, de le tudtam rázni érthető magyarázattal. hát, eléggé meglepett. :D

tesómék szakításáról is írnék, de már nincs kedvem, meg az lehet hosszú is lesz.

januárban 100 kilóról indulok, innen kell fogyni 90-re idén, lehetőleg nyárra. :D mert mi lesz, ha sikerülne pozsgással találkozni? dagadtan nem mehetek. mi lenne, ha levelezősdivel találkoznék egy koncert erejéig? dagadtan nem lehet! :D

az idei tervem a szocializáció és az utazgatás.

 egyedül, veled 

tök jó beszélgetéseim voltak a napokban, tegnap beszéltem levelezősdivel is, egyszer volt itt a közös kedvenc zenekarnak koncertje, de elmaradt a covid miatt és írta, hogy szívesen elment volna velem oda, meg most lesz egy film, aminek lehet felénk nem lesz vetítése, de oda is. ja, felmerül a kérdés, hogy miért nem a szerelmével. de tudom miért, és bármennyire is örültem ennek a beszélgetésnek, ez egyből szétkúrta a dolgokat. tegnap volt az utolsó munkanapom idén és semmi örömöt nem éreztem, gondoltam majd később, esetleg ha hazaértem, de semmi. pozsgással is olyan... nem tudom, nem ment... lefeküdtem korán, 20:00-ra már aludtam. reggel mentem boltba, csak kifliért, pozsgás kiemelten szereti, írtam neki ezt és mondtam, hogy ja, kap ő is belőle. kérdezte miért nem voltam tegnap, mondtam, hogy szar kedvem volt. megcsináltam a kifliket, benne trapistasajt, rajta füstölt sajt volt és így sütőbe tettem. külön tálra tettem egyet, magamnak kettőt, küldtem neki fotót is, kérdezte, egyedül vagyok-e itthon, mondtam ige, aztán, hogy mit csinálok, küldtem a képet, hogy eszek még, és azt írta, hogy látja, hogy most nincs kedvem, akkor hagy, nehogy az övét is elvegyem. senki nem ismer/ért a környezetemben. levelezősdi is csak nagyjából, bár vele sem beszéltem még szarabb dolgokról, de vele igen. és ő is elmondta az övéit. gondoltam végre valaki, aki megért. és akkor képes ezt írni ez a fasz. :'( telón ki is kapcsoltam a netet, majd holnap talán visszamegyek facebookra. elegem van abból, hogy mindenki bánt. a tegnapi meg a mai napnak is kurvajónak kellene lennie, végre nyugi van és tegnap is meg ma is sírtam.

szia depresszió uraság. csináljunk semmit egész télen, mit szólsz hozzá? :)